A történetem

Mielőtt azt hinnéd, hogy itt valami tanári székből leadott expozéval foglak untatni, megnyugtathatlak: ez egyáltalán nem célom. Már csak azért sem, mert én szerintem jobban unnám, mint te.😊

Ugyanolyan diák vagyok, mint bármelyik más iskolás vagy egyetemista. Igen, jól érted, nem csak voltam, hanem vagyok. Az ember egész életében tanul valamit, állandóan alkalmazkodik az új körülményekhez, így állandóan diák marad. Legalábbis rám ez mindenképpen igaz, hogy diák maradtam. 😊

Mindennapi diákságom mellett három évig tanítottam is idegen nyelvet online módon, körülbelül pont a Covid-járvány idején. 2019 végén kezdtem először franciaórákat adni, majd bővült a kör az angollal és egy kis orosszal is. Egészen 2023 elejéig tartottam online nyelvórákat a heti 40 órás multicéges munkahelyem mellett. Tanítványaim sikeres nyelvvizsgát és sikeres gimis felvételit is tettek. Hétfőtől szombatig rendszeresen voltak óráim, mely során láttam, hogy milyen problémákkal szembesülnek mások a nyelvtanulás során. Ez a tapasztalat nagyon jól jött nekem, hogy olyan rendszernek az építésén dolgozzak, mely segít nem csak a nyelvtanulás, hanem bármilyen más tantárgy/kurzus során tapasztalt nehézségeket leküzdeni. Ezért is van, hogy jelenleg a Modern Tudásbázis fejlesztésén dolgozom a hétköznapok során, általában a hétvége egy részében is.

Emellett fontos lehet még elmondani, hogy a közoktatásban eltöltött 12 év alatt minden évben és félévkor kitűnő voltam. Vagyis nem elméleteket, hanem konkrét módszereket, tanulási stratégiákat tudok veled megosztani annak érdekében, hogy számodra is könnyűvé váljon a tanulás. Szentül hiszem, hogy bárki, aki akar tanulni, az ki fogja tudni hozni a benne levő képességeket magából! Hidd el, ha nekem sikerült, neked is sikerülni fog! Márcsak azért is, mert az idegen nyelvekkel egy időben igencsak küszködtem. Mindjárt el is mesélem, milyen tanulási nehézségeim voltak.

Először az oviban nem volt velem semmi különleges, mindössze kissé – vagy hát inkább sokkal – csintalanabb voltam társaimnál. Az általános suli első osztályában szépen ment a tanulás, rokonaimnak hála ugyanis ekkorra már többé-kevésbé folyékonyan olvastam. Így a betűvetés és az olvasás nem okozott különösebb problémát.

DE.. harmadiktól kezdődtek a küzdelmeim. Nem véletlen hagytam ki a második osztályt a felsorolásból, ugyanis az életben is kihagytam a második osztályt. 😊 Hogyan? Iskolaváltáskor nem volt hely másodikban, csak harmadikban, ezért egy nagyon kedves felkészítő tanár segítségével egy nyár alatt el kellett sajátítanom a másodikos anyagot, melyből aztán majdnem 100%-os felvételi vizsgát írtam: harmadikba. Fel is vettek harmadikba. Ezzel nem is lett volna semmi baj, azonban sajnos az első sulimban nem tanultam idegen nyelvet. Harmadikban azonban már a környezetismeret és a tesióra is angolul voltak, nem beszélve magáról a heti több angolóráról.

Ekkor BEPARÁZTAM! Nagyon megijedtem, hogy nem fogom tudni venni az akadályokat. Ekkor találkoztam először a félelem, a hasgörcs, a csatakos izzadásos izgulás nem éppen felemelő élményeivel. Vagyis nem a levegőbe beszélek, amikor azt mondom: Tudom mit érzel és együttérzek veled! Háromdiplomás emberként is megértelek, és meg tudom érteni a tanulással kapcsolatos kezdeti ellenérzéseidet és problémáidat. Ezért is tartom egyik életcélomnak, hogy segítsek neked ebben a nehéz helyzetben.

Ugyanis jó hírem van: VAN MEGOLDÁS! Van kiút ebből a nehéz helyzetből. Ez a kiút pedig pont neked fog segítséget adni. Először meglátod az alagút végét, majd el is jutsz oda, kijössz az alagútból és szabadon fogsz a felszínen járni és egy sikeres karriert befutni!

Nekem is volt megoldás erre a nehéz helyzetre: szerencsére a szüleim azonnal magántanárt fogadtak, hogy legyen segítségem az angolban. Körülbelül 4-iktől 9-ig osztályos koromig volt rendszeresen angol különtanárom. Ez alatt a néhány év alatt a különbség többé-kevésbé eltűnt, vagyis a gimi első osztályának végére már az erős angolos tanulónak számítottam és már kényelmesen éreztem magam az angolórákon.

Emellett a szüleim nyáron rendszeresen gyakoroltattak matekot és némi nyelvtant, meg szövegértést. Már akkor is az osztálytársaim egy része azt hitte, hogy nálunk ilyen szibériai gulág jellegű állapotok uralkodnak. Szerencsére nem erről volt szó, mindössze nyáron minden nap 2-3 órácskát foglalkoztam olyan tárgyakkal, amik egyébként is fontosak az életben és amúgy nem volt velük különösebb gondom. (A 2-3 óra pedig összevetve a nap 24 órájával azért nem egy munkatábori állapot…)

Összességében tehát külön tanár segítségével tudtam legyűrni az idegen nyelvek által képezett kezdeti akadályokat. Ez a küzdelem annyira sikeresnek bizonyult, hogy a gimire egyenesen megszerettem az idegen nyelveket és 2020-ra négy komplex felsőfokú nyelvvizsgát tettem le, ráadásul mindegyiket első próbálkozásra: angol, francia, spanyol és orosz nyelvekből.

Ezzel párhuzamosan egyébként a többi tárgyat sem hagytam parlagon heverni, hanem minden tantárgyat komolyan vettem. Ahogy már említettem, minden tárgyból ötös voltam egészen az érettségiig. Az érettségi során a középszintű tárgyakból 90% felett, az emelt törin 86%-ra teljesítettem. Tehát az érettségim is kitűnő lett, és még csak meg sem feszítettem magamat túlságosan.

Erre most biztosan azt várnád, hogy az egyetemen is sziporkáztam és minden új akadályt simán, gördülékenyen vettem. Hát kérlek: egyáltalán nem! Nagyon is szenvedtem megint csak, hasonló érzéseim voltak, mint harmadikban az angol órákon. Szerencsére körülbelül az alapképzés harmadik félévére könnyen összeszedtem magamat és elkezdtem egyre több módszert kifejleszteni annak érdekében, hogy nagy anyagokból ki tudjam venni a lényeget és a sok mellékes információ közül a tételek fő vonalát lássam. Ebben is sikereket értem el. Három jeles diplomát tettem le ezzel a módszerrel: egy nemzetközi kapcsolatok alapképzést, egy nemzetközi kapcsolatok mesterképzést és egy ötéves osztatlan teológiai mesterképzést. Összesen kilenc és fél évet, vagyis 19 szemesztert töltöttem felsőoktatásban. Eddig… 😊 Még tervezek egy-két szakot elvégezni, egyrészt szakmai fejlődés szempontjából, másrészt hobbiból is.

Külön fontosnak tartom elmondani, hogy az egyetem alatt már semmilyen külön tanár nem volt a segítségemre. Sajnos nem is biztos, hogy magántanárok tudtak volna egyáltalán segíteni, hiszen a tanulásmódszertan egy teljesen különálló tudományág és tananyag. Tehát nem egyenlő mondjuk törit tanulni vagy megtanulni miképpen is kell a törit megtanulni. Ezért is jó, hogy ezt az utat nekem egyedül kellett kitaposnom az egyetemen.

Az egyetemi élményeim által kialakított stratégiám tehát abban tud neked majd segíteni, hogy miképpen tudsz kis anyagok helyett óriási mennyiségű anyaggal dolgozni hatékonyan.

Az életben a sikerhez mindenekelőtt TANULNI KELL MEGTANULNI. Ez az, amit az állami iskolákban soha nem fogsz megtanulni, mert egyszerűen nem tanítják. Én viszont pontosan ezt akarom veled fokozatosan átvenni, illetve adott tantárgyakhoz segítséget is szeretnék adni.

Jelenleg is dolgozom tanulássegítő anyagokon, melyek folyamatosan fognak felkerülni egy zárt oldalra, melyhez különböző csomagok keretében férhetsz hozzá. A digitalizáció és az automatizálás eredményeképpen egy online tanórát már PÁR SZÁZ FORINTÉRT kaphatsz meg a körülbelül 5000 forintnál induló személyes magánórák helyett.

Hiszek abban, hogy ezek az anyagok sok embernek segítségére lesznek, ugyanis a tanulásmódszertan közel sem elterjedt még Magyarországon. Nekem az a legfontosabb, hogy minél több emberhez eljusson, akinek szüksége lenne segítségre a tanulás megtanulásában. Nagyon fontos, hogy mindig nyitottak legyünk az új dolgok megtanulására, elsajátítására. Mindig fognak olyan helyzetek érni az életben, amikor ki kell lépni az addigi keretek közül és új dolgokat kell megtanulni az újabb sikerhez.

Ezért is tartom mindig aktuálisnak Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba című versének utolsó sorait. Legyen ez mindannyiunk iránymutatója a szorgalomra és az alázatra.

„Bár zord a harc, megéri a világ,

Ha az ember az marad, ami volt:

Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.”