Te is hitted már azt, hogy vannak olyan emberek, akik egyszer elolvasnak egy könyvet és szinte mindenre vissza tudnak belőle emlékezni? Te is csodagyereknek tartottad őket? Pedig nem is feltétlen tehetségesebbek, mint te! Csak egyszerűen – tudatosan vagy nem tudatosan – értik a memória szerepét a tanulásban.

Lehet, hogy most egy kicsit nem érted mire gondolok. Mi a csudára akarok én most itt kilyukadni? Memória – persze, hogy kell a tanuláshoz! Hogy is ne kéne! Miért kell egyáltalán beszélni róla?

Azért, mert szerintem sokan túlságosan is felnagyítják a memória szerepét a tanulásban.

Sokan abban a TÉVES TUDATBAN élnek, hogy mindent meg kell tanulni, ami a tankönyvben van, tehát úgymond mindent memorizálni kell. Ez a szemlélet még talán elmegy a középsuliban, mert ott nem kapsz több száz vagy akár több ezer oldalas jegyzeteket/tankönyveket. Ráadásul több ezer oldalt nem az egész féléves vizsgaidőszakra, hanem sokszor csak egy vizsgára.

Mi az, amit értelmetlen memorizálni?

Nagy mennyiségű anyagok tanulásánál sajnos teljesen elfuserált ötlet, hogy na, akkor tanuljuk meg szépen a könyvet. Sajnos Magyarországon napjainkban még ez a bevett szokás, hiszen elég kevesen foglalkoznak a tanulás módszertanával. Tehát, hogy hogyan is kéne megtanulni azt a sok oldalt a dolgozatra/érettségire/vizsgára/szigorlatra?

Képzeljük csak el: Zoli kinyitja a nemzetközi kapcsolatok elmélete tankönyvet, ami röpke 500 oldal. Habár ott ült az összes egyetemi előadáson, mégsem látja át teljesen az anyagot. Így egyszerűen nekiül és fejezetenként elolvassa a könyvet, majd kijegyzeteli jó részletesen. Majd elkezdi a jegyzeteit ész nélkül bevágni.

Miután körülbelül két hetet szenvedett, beül a vizsgára és ír egy tök ötös dolgozatot. Azonban az eredményt látva, nem feltétlen örül, hiszen a vizsga nagyon könnyű volt és körülbelül két óra is elég lett volna a tanuláshoz. Ő ezzel szemben majdnem két hetet áldozott erre a vizsgára az életéből.

Összességében Zoli több ember lett, ugyanis a két hét alatt trénelte az agyát. Okosabb lett, sok új neuronkapcsolat alakult ki az agyában, amik elmeláncsorrá bővültek. Sok minden elképzelt a tanulás közben, egy-két dokumentumfilmet is megnézett, ami segített agya jobb és bal agyféltekéjének is a fejlődésben. Ezzel szemben azonban lehet, hogy egy másik, fontosabbnak tartott vizsgájára nem tudott felkészülni.

Zoli ezt úgy tudta volna kikerülni, ha megnézi a tantárgyi követelményeket. Ott gyakorlatilag a lényeget adják meg, tehát hogy pontosan miről is fog szólni a vizsga, milyen tételek/témakörök lesznek. Ha előzetesen megnézi, akkor láthatta volna, hogy csak a tankönyv mindössze egy fejezete lesz a vizsgán, másba nem fognak belekérdezni. Zoli reméljük nem követi máskor ezt a hibát, hanem önmagát is megkíméli a felesleges magolástól.

Ezzel a kis fiktív sztorival arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a memorizálás nagyon időigényes dolog. Nem lehet a végtelenségig csak memorizálni. Teljesen értelmetlen egy dolgozatra/vizsgára minden apró részletet bemagolni, ugyanis annak a nagy része nem fog kelleni. Akik gyorsan tanulnak, azok általában ezt az elvet értették meg.

A tanulás nemcsak energiaigényes, hanem sok időbe is kerül. Ezért spórolni kell a ráfordított idővel és szelektálni kell a megtanulandó dolgok között. Totálisan értelmetlen minden dolgot magolni. Tehát nem a memorizálás, hanem sokkal inkább a lényegrelátás a tanulás első számú szükséges skillje.

Mi az, amit tényleg érdemes memorizálni?

Van értelme tehát memorizálni dolgokat. Bármilyen iskolába mész tanulni vagy munkahelyre dolgozni, mindig lesznek olyan dolgok, amiket azonnal kell tudni. Egy vizsgán vagy meetingen bizonyos adatokat, tényeket, összefüggéseket nem lehet felolvasni, hanem fejből mondani kell. Nyilván ennek a memorizálásnak a szerepe az iskolából kilépve egyre csökken, azonban az élet folyamán állandóan fenn fog maradni.

Ezért fontos memorizálni. Viszont nem mindegy, hogy mit. Egy szóval: csak a LÉNYEGET. Ez véleményem szerint az egyik legfontosabb képesség, amit az iskolában el kell sajátítani. És ezért is kicsit furcsa nekem, hogy a magyar közoktatásban erre szinte egyáltalán nincs hangsúly helyezve.

Amennyiben megtanulod kivenni a lényeget, már körülbelül harmadára-ötödére csökken az anyag mennyisége, amivel foglalkoznod kell. Szerintem elég baráti az a tudat, hogy ezzel az egy képességgel legalább harmadára lehet csökkenteni a tanulási időt! Ezért is tartom fontosabbnak a LÉNYEGRELÁTÁS képességét a MEMORIZÁLÁS képességénél. Mondjuk úgy, hogy a memorizálás csak kiszolgálja a lényegrelátást, tehát nyilván a kettőt együtt kell alkalmazni, de a lényegrelátásnak van elsődleges szerepe.

Remélem sikerült meggyőznöm téged is, hogy ezentúl ne ész nélkül magoljál mindent, ami a szemed elé kerül, hanem mindig keresd meg a lényeget. Ebben a tantárgy követelményei és a személyes tapasztalatod/gyakorlatod is a segítségedre lesz.