Hogyan jegyzetelj?

Jegyzetelés. Egyes diákoknak szabályos kínzás… Nem értik minek kell. „Hiszen a tanár úgyis a könyvből mondja el a dolgokat, csak kicsit rövidebben” – szokott rendszeresen elhangozni.

Ez egyébként félig-meddig igaz is: a tanár tényleg leginkább azt mondja el, ami tananyagként a könyvben van. Esetleg kicsit módosít rajta, elvesz vagy hozzátesz dolgokat, de alapvetően ragaszkodik ahhoz, ami a könyvben van. Legalábbis középsuliig ez általánosan igaz, egyetemen már kicsit más a helyzet.

Ezek után van egyáltalán bármi értelme a jegyzetelésnek? Igenis, VAN. Szilárdan állítom, hogy van. Sőt a jegyzetelésnek nemcsak értelme, hanem elengedhetetlen szerepe is van a tanulás során.

• Először is, mindenképpen ott kell ülnöd az órán vagy előadáson, ezzel nem nagyon tudsz mit kezdeni. (Esetleg kimaradsz a suliból, viszont ha komolyan veszik a hiányzásokat, akkor kivágnak. De talán nem ez az opció lebeg előttünk, mint menekülési útvonal.) Akkor pedig, ha már ott kell ülni az órán, legalább használjuk ki a tanulásra fordított időt. A jegyzetelés ebben nagy segítség, ugyanis segít rekonstruálni az órán elhangzott dolgokat. Ha pedig már energiát és időt fordítottál egy jegyzet elkészítésére, akkor ezt az időt megspóroltad magadnak pihenésre, alvásra. Nem kell otthon a nulláról kezdened a tanulást.
• Másodszor, a saját jegyzetünkből általában jobban tanulunk, mint a hivatalos könyvekből. A jegyzet már magában hordozza a saját gondolatainkat, hogy mit tartunk fontosnak, hogy milyen összefüggéseket/kapcsolatokat látunk a tananyag egyes elemei között. Nagyon hasznos tud lenni a tanulás során egy ilyen dolog, ugyanis ez nagyban megkönnyíti a memorizálást. Sokszor ha már csak elővesszük a jegyzetet és meglátjuk az ábráinkat meg félmondatainkat, egy csomó minden magától beugrik.
• Egy olasz közgazdász bizonyította be, hogy a következmények 80%-a az okok 20%-ára vezethető vissza. Ezt cégek, magánszemélyek és mindenféle helyzet kapcsán elég sok mindenre rávetítették már kutatások, vagyis bizonyították a tétel hitelességét. Nem mondom, hogy mindig így van a suliban, de azért egy diákbarát tanár/oktató általában a tananyag leglényegesebb ötödét veszi elő az órákon. Tehát a jegyzeteid tükrözni fogják azt a vázat, amiről jó eséllyel a dolgozat vagy vizsga nagy része szólni fog. A maradék 80%-al sokszor elég csak érintőlegesen foglalkozni.
• Végül fontos érvként kell említeni, hogy a jegyzet elkészítése során már konstruálod az agyadban a tananyagot. Amikor néhány órás szünet elteltével otthon kinyitod a füzeted és tanulni kezdesz, akkor már nem elsőre látod az anyagot, hanem már ismételsz. Az agy pedig jobban szereti az ismétléses tanulást, mint az együltömben való magolást. Ebben is segít tehát a jegyzet, mivel ismétlésnek biztosít alapot.

Miután remélem sikerült minden Kedves Olvasómat meggyőzni a jegyzetelés fontosságáról, térjünk is át a cikk eredeti témájára: hogyan is kell jegyzetelni?

A jegyzetelés alapvetően tehát arról szól, hogy az előadáson elhangzott dolgokat leírjuk, hogy annak a tömörített változata később is meglegyen. Ennek érdekében mindenekelőtt fontos szem előtt tartani, hogy nem minden egyes szó leírása a hatékony jegyzetelési technika.

Fontos leszögezni azt is, hogy nincs mindenki számára tökéletes stratégia. Alapszabály, hogy úgy jegyzetelj, ahogy NEKED A LEGKÉNYELMESEBB. Olyan jegyzetet készíts, ami segíti és nem hátráltatja a megértést és a memorizálást. Nem kell senkiről kopizni, habár a szokásostól eltérő technikákat nyugodtan próbáld ki egyszer-kétszer, hátha segít! Alapvetően azonban nyugodtan maradj meg a preferált stílusod mellett.

Az alábbiakban a jegyzetek három legtipikusabb formáját mutatom meg, amiket te is nyugodtan használhatsz: (1) folyószöveg, (2) rövidítések és félmondatok, illetve (3) színek és ábrák.

Szerény véleményem szerint csak akkor érdemes folyószöveg formájában jegyzetelni, ha valakinek a szépérzéke vagy logikája ezt megkívánja, tehát egyszerűen ezt a stílust preferálja.

Voltak ilyen osztálytársaim, akik anno így jegyzeteltek és egyébként hatásosan tudtak vele tanulni. Ehhez azonban kell, hogy valaki szeressen írni, szinte élvezze az összetett mondatok megszerkesztését, a különböző paragrafusok megkomponálását és a mondandó koherens szövegbe való rendezését. Talán azonban az embereknek csak kisebb része ilyen.

Mondom, nem rossz technika, és akinek tetszik, annak ez a leghasznosabb. Mindössze annyit kell leszögezni, hogy ha még csak most tanulsz igazán hatékonyan jegyzetelni, vagy nem vagy megelégedve a jegyzeteid hatékonyságával, akkor ne folyószöveget jegyzetelj. Szinte biztos, hogy nem ez a te stílusod, ha eddig nem jött fel benned.

Akik nem annyira szeretnek fogalmazni, vagy egyszerűbbnek találják a félmondatok, rövidítések és egyszerű adatok leírását, azoknak ez egyértelműen jó stratégia lesz.

Bevallom, jómagam is ilyen vagyok. Nem igazán szeretek egész mondatokat leírni, pusztán félmondatokat, szavakat, dátumokat, neveket és hasonlókat. Vannak fix rövidítéseim, amik egy adott anyag tanulmányozása során kialakulnak, szinte kis szótárként működnek. Az egyetemen például az igazgatást mindig ig.-nek írtam, a nemzetközi szó helyett pedig egyszerűen egy hullámos vonalat írtam.

Nem mondom, hogy csak ez lenne hatékony technika, de tapasztalatom alapján ez a forma a leggyakoribb. Mivel az emberek kisebb hányadának van rajzos vénája illetve nagyon erős szépérzéke, így a legtöbb ember számára a legegyszerűbb jegyzetelési mód a rövid félmondatok és rövidítések használata.

Rengeteget segítenek egyébként a felsorolások is, illetve akár néhány nyilacska az oksági viszony kifejezésére. Nyilazással meg néhány körrel nagyon hathatósan jelezni például időbeli sorrendiséget, ok-okozati viszonyt, alá-fölé rendeltségi viszonyt stb.

Ahogy a lenti ábra is mutatja, nagyon könnyen lehet ábrával jelezni az időbeli sorrendiséget a korai magyar történelem esetén: balról jobbra haladva következnek a korszakok.

Ebben a jegyzetelési stratégiában szinte egyáltalán nem szerepelnek teljes mondatok. Maximum idézetek vannak teljes egészében leírva.

Talán a leginkább rajzos kezűeknek vagy mérnöki szemléletű embereknek lehet érdekes ez a jegyzetelési technika. Habár volt totál humán beállítottságú ismerősöm is, aki rajzolva jegyzetelt, tehát nem kizáró ok az erősebb bal vagy jobb agyfélteke. 😊

(A bal agyfélteke a matekért és reáltudományokért, tehát a racionális dolgokért felelős; míg a jobb agyfélteke a humán tudományok, a képzelőerő és a kreativitás világát hordozza magában. A két agyfélteke együtt használva nagyon hatékony a tanulás során.)

Vannak tehát, akik rajzokkal, ábrákkal, diagramokkal, nyilazásokkal és mindenféle színes-szagos elemmel tűzdelik tele a jegyzeteiket. Ez pedig nem baj. Sőt: nagyon hasznos, hiszen a legtöbb ember vizuális beállítottságú, így a képek, a színes és vizuális élmények jobban beégetik az információt a hosszútávú memóriába.

Erre a technikára is azt kell mondani: aki szereti használni, csak nyugodtan. Azonban, ha nem tudsz rajzolni vagy nem kényelmes így papírra vetni az információt, akkor semmiképpen ne erőltesd az ábrákat és rajzokat! Nyilván, ha csak néhány körre, vagy egy egyszerűbb grafikonra van szükség az adott anyaghoz, azt mindenki tud magának rajzolni, arról senki ne tiltsa le magát.

Talán még érdemes lehet szót ejteni arról, hogy olyan szempontból is vigyázni kell az ábrák, szövegdobozok és nyilazások használatával, hogy nem vehetik el a lényeget. Tehát, ha egy 60 perces tanulási szekció alatt 50 percig csak rajzolgatsz, az már talán erőltetett. Ekkor már nem azért rajzolsz, mert tanulni akarsz belőle, hanem szimplán szeretsz rajzolni. 😊

De sajnos ezzel nem lehet megúszni az olvasás, jegyzetelés, ismétlés folyamatait. Csak óvatosan tehát a designozással!

A fent leírt három stílus egyébként nem feltétlen különül el egymástól, vannak akik vegyesen alkalmazzák őket. Lehet adaptálni adott helyzetre. Például eltérő szerkezetű és stílusú tanóráknál más és más technikákat lehet alkalmazni. Akár vegyítheted is őket, ha számodra az a leghatékonyabb.

Mindenképpen úgy jegyzetelj, ahogy neked a legkényelmesebb. Mindössze azt tartsd szem előtt, hogy nincs idő minden szó leírására, illetve a rajzok és ábrák ne vigyék el a tananyag lényegét! Ezen két szabály betartása mellett egyáltalán nem kell rágörcsölnöd a jegyzetelésre.