Mondhatná valaki, hogy semmire. Leginkább olyan diákok szokták ezt mondani, akikkel sajnos már egyébként is megutáltatták a tanulást. Remélem ezzel a cikkemmel tudok segíteni, hogy ne súlyosbítsuk, hanem megoldjuk a helyzetet.
Ez a röpke iromány nemcsak abban szeretne segíteni, hogy kicsit jobban megértsük az agy működését, hanem hogy fel is tudjuk használni annak gondolkodási folyamatait a tanulásunk során.
Néhány szó a gondolkodásról
A címben szereplő két latin kifejezés a gondolkodás különböző folyamatait írja le. Az agyunk gyakorlatilag egy csoda, aminek van saját nyelvezete. Ahogyan a beszédnek a nyelv az eszköze, úgy az agynak a gondolkodás az eszköze.
A gondolkodás pedig gondolatokkal, vagyis fogalmakkal dolgozik. A gondolatok, fogalmak azonban nem fognak saját maguktól rendszerré összeállni, hanem segítségük van az agy gondolkodási folyamataira.
Az agy neuronsejtekből épül fel, amelyek a tanulás során összekapcsolódnak egymással. Ezekből alakulnak ki a megértések, vagyis hogy felfogjuk és megjegyezzük a dolgokat. A neuronok közötti kapcsolatok kialakításának és erősítésének folyamata a gondolkozás és a tanulás.
A tanulás során tehát nem a semmitől, hanem az általunk kifejtett erőfeszítésből fog kialakulni a tudás. Ehhez tehát nem elég, hogy van agyunk, hanem használni is kell. Vagyis az eredendően belekódolt folyamatokat kell alkalmazni, gyakorolni és erősíteni.
Ilyen agyi folyamatból több is van. A két legismertebb a címben is szereplő két latin kifejezés: az INDUKCIÓ és DEDUKCIÓ tehát az agy gondolkodási folyamatai közé tartozik. Akárcsak például az általánosítás, a differenciálás, illetve az absztrakció.
Nézzük akkor ezt a két folyamatot (indukció és dedukció), hogy miről is szólnak.
Talán ezek a leglényegesebbek, azért bontom ki jobban őket ebben a cikkben.
Az indukció: a részletektől az általános felé
Mivel nagyon szeretem az asszociációkat, hadd kezdjek egyből egy asszociációval most is. (Az asszociáció lényege egyébként, hogy igyekszel olyan kapcsolatot, összefüggést, akár véletlenszerű hasonlóságot találni, amivel sokkal könnyebben meg tudsz jegyezni egy dolgot).
Az indukció szó hallatán az emberek többsége, különösen a szorgalmas háziasszonyok és főzni tudók egyből az indukciós sütőre gondolnak. Legyen hát ez az asszociációnk alapja.
Nem fogunk mély fizikába lemenni. Lényeg, hogy az indukciós sütő abban különbözik a hagyományos sütőlaptól és gáztűzhelytől, hogy nem az atmoszférát vagy a sütőlapot melegíti fel, hanem egyből az edényt. Így a hő döntő része nem veszik el, ahogyan a nem indukciós technológia esetében. Az indukciós sütő gyakorlatilag koncentrálja a hőt az edény tartalmának felmelegítésére.
Ez a példa segíthet nekünk abban, hogy megértsük az indukció tanulásmódszertani (mondhatnánk filozófiai) jelentését. Az indukció ugyanis nem más, mint a lényeg megragadására való törekvés. Mondhatnánk úgyis, hogy indukció esetében a részletektől haladunk az általános elv felé.
Hogyan tudod ezt használni a tanulás során? Rémegyszerűen. Például, ha sok különálló részletet akarsz megjegyezni, akkor baromi hasznos lehet. Ilyenkor nem külön-külön próbálsz mindent bemagolni, hanem előbb találsz egy általános fogódzkodót. Olyan közös vonást, ami minden részletre érvényes.
Konkrét példa indukcióra
Töriórán, vagy egyetemen a nemzetközi kapcsolatok szakon a Visegrádi Négyek (rövidítve V4) nemzetközi szervezetről van szó. Mondják is a négy tagot, akik részt vesznek a szervezet munkájban: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország.
Amennyiben nem sikerül megjegyezni egyből a négy tagot, érdemes lehet indukciót alkalmazni, vagyis valami közös pontot találni. Ez lehet akár oksági kapcsolat is, tehát hogy A következik B-ből.
Ilyen indukció lehet például, hogy:
– A négy tagból három szláv nyelvű ország. Akár még azt is hozzávehetjük, hogy nyugati szlávokról van szó, így a szlovákok, lengyelek és csehek már meg is vannak jegyezve.
– A négy ország gyakorlatilag mindegyike jelen volt a Károly Róbert által szervezett és lebonyolított 1335-ös királytalálkozón, mely Visegrád várában került lebonyolításra. Ekkor a magyar, a lengyel és a cseh király találkoztak. Szlovákia pedig demokratikusan csak 1993-ban vált ki Csehszlovákiából. Vagyis ebből a logikai levezetésből is meg lehet jegyezni a négy tagot.
Ezzel a két induktív összefüggéssel sokkal könnyebben meg lehet jegyezni hosszútávon is a tananyagot, mintha csak magolni kellene mindent.
A dedukció: az általánostól a részletek felé
A dedukció leginkább csökkenést, csökkentést jelent. Az angolul beszélők nyugodtan gondoljanak itt a deduction szóra, ami akár leárazásnál is előfordulhat.
A dedukció tehát éppen ellentétes folyamat az indukcióval: itt ugyanis az általános dolgokat igyekszünk részletekre lebontani a jobb megértés érdekében.
Konkrét példa dedukcióra
A fenti példánál maradva, ha esetleg csak az hangzik el, hogy V4-ek, akkor éppen fordítva kell eljárnunk, mint az indukció esetében. Vagyis nem az általános dolgot keressük, hiszen az már megvan. Ez azonban a megértést még nem segítette elő, hogy magunk elé kaptunk egy egyszerű fogalmat.
Ha meg szeretnénk érteni és jegyezni a Visegrádi Négyeket, akkor el kell kezdeni a részletekből kiindulni, amik segítenek nagy vonalakban is megérteni a szervezet működését.
Ilyen részletek lehetnek például, hogy:
– A négy ország XIV. századi képviselői a Károly Róbert által szervezett királytalálkozón vettek részt. >> Következtetés: Vagyis ennek a jelenkori együttműködésnek a gyökerei igencsak mélyre nyúlnak vissza, történelmi gyökerei vannak. Ezért esély van arra, hogy a jövőben is megmarad ezen négy ország egymáshoz való közeledési törekvése, legalábbis a politikai kommunikáció szintjén.
– Amennyiben térképen megnézzük az elhelyezkedésüket, láthatjuk, hogy egymással szomszédos államokról beszélünk, középen Szlovákiával. >> Következtetés: A földrajzi tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a négy ország egymással kereskedni tudjon, ezáltal előmozdítsa a kölcsönös együttműködésre való törekvést.
kép forrása: visegradgroup.eu
Mi a lényeg ebből az egészből?
Remélem a példáim kellően jól sikerültek ahhoz, hogy megértsd hogyan működik a gondolkodás különböző irányokban. (Ha esetleg egyenlőre totál katvasz, akkor érdemes lehet mégegyszer végigmenni a példákon.)
Azért legyünk őszinték: senki nem fogja tőled kérdezni – ha csak nem a filozófia szakra mész – hogy milyen módon működik a gondolkodásod és hogyan tanultad meg az adott anyagot. Mindig a végeredmény a lényeg, az odavezető út teljesen rád van bízva. Ebben a cikkben csak segítséget szerettem volna nyújtani a tanulás rögös országútján.
Vagyis nem kell definíciószerűen tudnod mi a dedukció, indukció, absztrakció vagy differenciálás. Mindössze használnod kell tudni ezeket gyakorlati helyzetekben. Ha használni tudod és hatékonyan tanulsz, akkor minden rendben van.
Normális ember biztosan nem fog megkergetni, hogyha nem tudod pontosan visszaidézni, mi az indukció és a dedukció. Ahogy én sem kergetlek meg, ne aggódj! 😊 Mindössze kívánok sok sikert a gondolkodási folyamataid sikeres használatához!